Nem hiszek abban, hogy a konzervatív – akár eszmei, akár fizikai – értékek önmagukban és önmagukért lennének megbecsülendőek. Ugyanakkor mélyen hiszem azt, hogy az igazi értékek – valamiféle megfejthetetlen, misztikus módon koroktól, társadalmi berendezkedéstől, politikai fuvallatoktól függetlenül segítenek a mindenkori ember önazonosságát kialakítani.
Ugyanezt tartom igaznak az irodalmi alkotásokról is. Egy hiteles, örök érvényű értékeket felmutató mű irigylésre méltó bátorsággal mer „lelépni” a neki fenntartott kanonikus magaslatról, hogy megmártózzon az épp aktuális kor szennyében, hogy végül szerény mosollyal odasúgja: Hát nem megmondtam?
Olvasson tovább... “Hamlet”
