Varró Dániel
Vers az elektronikus levelekről, amiket váltunk
A szívem el van, ó egészen andalodva,
és ímé, reszketeg,
amióta veled, éjente, hajnalonta,
itt ímélezgetek.
S e szív – akár a jég a Montblanc csucsán, ha meggyúl
felolvad, szétreped,
ahányszor értesít a gép, hogy Önnek 1 új
levele érkezett!
És az egész világ csak egy linkgyűjtemény,
s a dolgok benne a linkek –
kattintsak bárhová, folyton te tűnsz elém,
te vagy a honlapja mindnek.
Be kell ugyan, hogy érjem egy jpg fájllal,
Míg gépelek vakon
(mivel te otthon ülsz, amit szívem fájlal,
S én itt, ahol lakom)
de épp ezért van úgy minden, ahogy remélem,
s vagy az, kit képzelek,
s nem éktelenkedik nekünk itt e mélen
se pont, se ékezet.
2007
A vershez kapcsolódó feladatlapot innen letöltheted!